. Ma Ervin napja van.
Az alábbiakban a II. kerület nevezetességeiről olvashatnak.
I. Moszkva tér
A Moszkva tér Budapest egyik legforgalmasabb tere. Ez azonban nem mindig volt így. 1929-ig névtelen közterület volt csupán. 1929 és 1951 között Széll Kálmán térként ismerték, ekkor keresztelték Moszkva térré. A Moszkva tér a Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben található az I. a II. és a XII. kerület találkozásánál. Olyan fontos villamos vonalak haladnak át a téren, mint a 61-es, valamint az 59-es. Itt van Budapest legforgalmasabb villamosainak: a 4-esnek és a 6-osnak a végállomása, valamint a 2-es metróra is van átszállási lehetőség.
II. Körszálló
Néhány percre a nyüzsgő Moszkva tértől Buda szívében, zöldövezetben található az egyedi építésű szálloda, amely kerületünk egyik legimsertebb látványossága.
III. Pálvölgyi Barlang
A barlang máig feltárt hossza 19 km, ebből a túraútvonal viszont mindössze 500 méter. A Pálvölgyi Barlang Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről híres, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok is megtekinthetőek itt Az ámulatba ejtő cseppkövek és a különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában állnak minden idelátogató rendelkezésére.
IV. Remete szurdok
A II. kerület legszélén található tájvédelmi körzet, melyben sok állat és növény faj él (többek közt vaddisznók és őzek is). Itt folyik az Ördögárok patak. A szurdokban található több kisebb és egy nagyobb barlang is. Utóbbit a helyi lakosok előszeretettel hívják ősember barlangnak.
V. Gül Baba Türbéje
Gül Baba türbéjét, amely egy sírkápolna, II. Szulejmán szultán parancsára Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette 1543 és 1548 között. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, melyet messze földről érkező oszmán török és más iszlám vallású népek zarándokai rendszeresen és nagy számban látogattak. A türbe egy nagyon régi török épület típus.
VI. Árpád kilátó
A székely stílusú kilátót terméskőből építették fel 1929-ben Friedrich Lóránt tervei alapján.
A Csatárka városrész felett terül el a Hármashatár-hegy-csoport tagjaként a 377 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy), amelyen a kilátó található. Glück Frigyes (1858-1931), a Svábhegyi Egyesület elnöke és a János-hegyi Erzsébet-kilátó megépítésének ötletadója javasolta, hogy ide építsenek egy kilátót.
A Csatárka városrész felett terül el a Hármashatár-hegy-csoport tagjaként a 377 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy), amelyen a kilátó található. Glück Frigyes (1858-1931), a Svábhegyi Egyesület elnöke és a János-hegyi Erzsébet-kilátó megépítésének ötletadója javasolta, hogy ide építsenek egy kilátót.
VII. Frankel Leó úti zsinagóga
A ma is működő neogótikus zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor építette meg, 300 hívő részére. 1888. augusztus 8-án szentelték fel, Ferenc József uralkodása alatt. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor divatjának és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül, így nyerte el mai formáját.
VIII. Máriaremetei Kisboldogasszony Templom
A XVIII. századból a mai Svájc területéről, egy Thalwieser Katalin nevű asszony telepedett le Pesthidegkúton. Még hazájában nagy tisztelője volt a híres einsiedelni Máriának, amelynek másolatát éppen emiatt magával is hozta. Úgy érezte, hogy boldog házasságát egy Linzenpold György nevű, jómódú emberrel a Boldogságos Szűznek köszönheti, éppen ezért a képet a faluhoz közel egy tölgyfára függesztette ki. A századforduló tájékán egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a XIX. század első harmadában megindult itt a búcsújárás. A falu földesura, Terstyánszky Ignác előbb egy fa, majd később egy kőkápolnát építtetett ezen a szent helyen. A mai nagyméretű templomot - neogótikus stílusban - Schömer Ferenc építette fel 1899-ben
IX. Lukács fürdő
A mai Lukács Fürdő közelében - már a XII. században - a betegápolással foglalkozó Szent János rendi lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőket is építettek. A török korban is működött ezen a környéken fürdő, de a törökök sokkal inkább foglalkoztak a háborúskodással, mint a fürdőzéssel. Buda visszafoglalása (1686. szeptember 2.) után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére és felújítására. Ennek során az addig alig használt, úgynevezett iszaptó helyére élménymedencét építettek.
X. Hűvösvölgyi busz- és villamos végállomás.
Közép-urópa egyik legnagyobb busz- és villamos végállomása a hűvösvölgyi. A hűvösvölgyi villamos vonalat 1900. február 28-án adták át. (Itt felsővezetékes, kettős vágányú pálya épült.) Hűvösvölgyből a Belvárosba, a Városházához vitte az utasokat. A vonal hűvösvölgyi végén a hely rangjához méltó, a villákat díszítő stílusjegyekben visszaköszönő, végállomási épületet emeltek. Jelenleg sok busz mellett a 61-es villamos közlekedik itt, mely a Hűvösvölgytől egészen a Móricz Zsigmon körtérig szállítja az utasokat.
Banner Hirdetés
Banner Hirdetés
Banner Hirdetés
