A világ és a benne zajló események gyorsan pörögnek, talán sokszor túl gyorsan is. A híradások követik egymást, s csak kapkodjuk a fejünket. Nincs idő a mélázásra, a hosszas töprengésre. Egy-két nap után törlődnek agyunkból a még oly nagy világszenzációk is. Törlik őket az új és még újabb fejlemények.

Ezért nem árt, ha időnként visszatekintünk legalább a közelmúltra. Bizony, ma pontosan hat hónapja, hogy március 8-án eltűnt a légiirányítók radarjáról a Malaysia Airlines MH370-es jelű járata, amely útvonal terve szerint Kuala Lumpurból Peking felé tartott. A gépen összesen 239 fő, 227 utas és 12 fős személyzet tartózkodott.

Eltűnt! Nem lezuhant, nem robbantották fel és nem is rabolták el. Nehéz elképzelni, hogy a felsorolt okok egyikére sem vezethető vissza a dolog, ám ezekre nincs, azóta sincs egyértelműen utaló nyom.

Eltűnt, s alighanem a világ érthetetlenül áll a jelenség előtt. Nem túlzás azt állítani, hogy az évtized rejtélye történt hat hónapja, s a világ szakértőinek felkészültsége, s a rendelkezésükre álló fejlett technológiák és technikák sem voltak képesek – ez idáig – legalább gondolati szinten választ találni a miértekre és hogyanokra.

Az eset, kétségkívül egyedi. Máskor is zuhantak már repülőgépek vízbe, robbantottak fel járatokat víz felett – az okok felderítése és a maradványok fellelése nem okozott még gondot.

Az MH370-es járat és a 239 fő sorsa, egyelőre talány. Sem a szárazföldi, sem a sok tízezer-négyzetmérföldnyi mélytengeri kutatások, sem a repülőgép által hagyott egyéb kommunikációs, digitális jelek elemzése sem jártak eredménnyel.

Megfejtjük –e valaha a rejtély kulcsát, vagy felderítetlen marad? A válaszra vajon elég lesz újabb hat hónap?

Vagy esetleg „idegenek” lehetnek segítségünkre?