A tárlat képeit szemlélve befogadásuk felér egy vizuális kódfejtéssel. A több mint 30 művész fotóit bemutató tárlat szeptember 30. és november 2. között tekinthető meg. Témaköre a rendszerváltás előtti korszak és  napjaink – gyakran szürreál – világa.

Oltai Kata kurátor rendezésében a kiállítás kérdésköre - hogyan építjük  fel egyéniségünket, szabadon választott vagy kényszer társadalmi szerepek, egyáltalán léteznek-e ezek, személyiségünk alakulása a homogenizáló globális kultúrában.

A kiállító fotósok: Arató Alíz, Bánkuti András, Barakonyi Szabolcs, Cseke Csilla, Csontó Lajos, Dér András és Hartai László, Eperjesi Ágnes, Fabricius Anna, Fátyol Viola, Gáldi Vinkó Andrea, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Gőbölyös Luca, Hajdú D. András, Király Tamás, Kenguru, Koronczi Endre, Kurucz Árpád, Mitro Lilla, Nagy Kriszta X-T, Pintér Márta, Szabó Benke Róbert, Szent-Iványi Réka, Szombat Éva, Technica Schweiz, Ujj Zsuzsi, Urbán Tamás, Várnagy Tibor, Velledits Éva, Vékony Dorottya és Farkas Júlia, Vinkler Zsuzsi, Zana Krisztián.

Oltai Kata szerint a hazai művészeti világ még gyakran beskatulyázza az egyes művészeti ágakat, külön kezeli például a divatfotót, fotóriportokat és egyéb ágazatokat. Ezen a kiállításon nem különítették el a sajtófotót vagy a művészi munkákat, szerepelnek portrék, divatanyagok, riportsorozatok.

„Meg kell szűnnie ennek a buta hierarchiának, Robert Capa is ez ellen lépett fel”.

Külön érdekesség, hogy a kurátor sok fotót választott a nyolcvanas, kilencvenes évek underground világából, lássuk Bánkuti András képeit a nyolcvanas évek legendás klubjában, a Fekete Lyukban szórakozó punkokról, Urbán Tamás fotósorozatát az egész testén-arcán tetovált Pillangóról, aki egy személyben volt börtönviselt és az alternatív kultúra markáns figurája.

                      Pillangó

Folytatódjon a tárlat a gyilkosság áldozatául esett Király Tamás férfi és női testeket összemosó divat show-jával.

Nagy Kriszta x-T több identitást is felvett , Trend című sorozatában a divatkultusz működését vizsgálja, míg Arató Alíz képein a Sziget színpadán mint Tereskova szerepel.

A középső terem témája a női lét konstrukciói, az ikonikus a szépségversenyek világa: Cseke Csilla jellemző pillanatokat örökít meg, Dér András és Hartai László „Széplányok” című dokumentumfilmje, fotók és magazinok az első szépségkirálynő-választás tragédiába forduló történetét idézik.

Oltai Kata kiemelte azt a képsort, amelyen Pauer Gyula szobrász és segédei a versenyen induló tizenéves lányok meztelen testéről  vesznek gipszlenyomatot.

Holtomiglan holtodiglan - Barakonyi Szabolcs a lagzik nem igazán fotóalbumba való, mégis emberi pillanatait rögzíti.

Gőbölyös Luca fotóin menyasszonynak öltözött transzvesztiták szerepelnek. A hagyományos családmodell, - miszerint a nő helye otthon van - még a nyolcvanas évek végéig hatott.

Hajdú D. András fotóinak történése: legénybúcsú brit módra, férfias események a budapesti éjszakában.

Velledits Éva - Zsuzsi, a férfi című képriportja a nemváltás stációi a kilencvenes évek elejének meglepően toleráns közegében

A kiállítás alcímétől - Társadalmi konstrukciók vizuális kódjai – nem kell elrettennünk, a tárlat képsora azonnal hatásos és élvezetes. A képek születése nem a véletlenül megörökített pillanat, hanem átgondolt, előkészített fotográfiák, melyekben érezhető maga a létrehozás folyamata is. Befogadásuk lényeges, hiszen ez a változatos fotómozaik maga a közelmúlt és jelen, életünk és napi valóságunk – korlenyomat…

(Címfotó: Velledits Éva -Zsuzsi, a férfi 1993)

sPé