Nálam korábbi korosztályok bizonyára emlékeznek arra, hogy igazán „vonalasnak” számító ünnepségről aligha maradhatott el a mozgalmi nóta, amely szerint „az egyik ember annyi, mint a másik, bár a bőre barna vagy fehér”. Ideológiailag támadhatatlan volt. Mára azonban ezt sokan bizton nem így gondolnák, vagy legalábbis nem szívesen vállalnák fel. Különösen így, bevándorlási problémák idején.

Nos, ez onnan jutott eszembe, hogy a minap lisztet vásároltam és az egészséges táplálkozás oltárán áldozva teljes kiőrlésű búzalisztet hoztam haza. Egészségtudatom a mennyekben éreztem, nem is sejtve, hogy milyen könnyelműen jártam el.

Gondolom, eddig nem igazán érthető, hová akarok kilyukadni, de majd mindjárt világosabb lesz a dolog.

Ez ideig számomra a liszt – lássuk be, tudatlanságomban – fehér volt. Ha álmomban felébresztettek volna és rákérdeznek, bizton azonnal rávágom: a liszt fehér. Akárcsak a hó (no, nem a sátor mögött), amint a libának nevezett háziszárnyas, vagy maga a szűziesség.

„Magyar vagyok, magyarnak születtem, fehér lisztet szitált az anyám mellettem”- írhatnám, és gondolom, még sokan így járhatnánk el. Ó, mi lelki szegények!

Szóval, ott tartottam, hogy teljes kiőrlésű lisztet vettem. Ebből készítettem a minap – eszméletlenül finomra sikeredett pörköltünkhöz – nokedlit. A nokedli fehér. Mondtam volna egészen a minapig a szentenciát, ugyanolyan meggyőződéssel, ahogy kelt, mint fent (kmf) a liszt esetében.

A teljes kiőrlésű liszt, mint a nokedli elengedhetetlenül szükséges alapanyaga, derült ki – vegyünk mély lélegzetet – nem fehér színű. Hanem olyan szürkés-barnás. És bár éreztem, hogy a belőle kikevert, majd a bejáratott technológiával kiszaggatott nokedli nem lesz olyan, mint amit eddig megszoktunk, a műveletet befejeztem. Már csak a kíváncsiság kedvéért is.

Nem következett be csoda. A nem fehér színű lisztből nem lett fehér a nokedli sem és ez a lisztnek aligha róható fel. Olyan szürkés-barnás lett, bár ízét és állagát illetően nem sok kívánni valót hagyott. Ám a látvány. Meglehet, még egészségesebb is ez a noksi, de bennem világok dőltek össze. Már legalábbis az a világ, amely szerint a liszt (kmf) fehér, és vele együtt a nokedli is.

Egy szó, mint száz: azok, akik szeretnék, hogy bizonyos és kevés számú, de legalább a nokedlit illető illúzióikat ne veszítsék el, jobb, ha kerülik a teljes kiőrlésű búzalisztet. Még annak árán is, ha ezzel a politikai inkorrektség bűnébe esnek és a lisztet annak színe alapján ítélik meg.

Mindenkit igyekszem megnyugtatni: ez még nem rasszizmus!

- rigi -