Valószínűleg még az is ismeri, aki soha nem járt New York-ban. Jellegzetes homlokzata, sajátos utcaképe számtalanszor bejárta már a világsajtót, s filmek tucatjainak volt külső, vagy éppenséggel belső helyszíne. Példaként: 1945-ben itt forgatták a „Hétvége a Waldorf Szállóban” c. filmet, nem kisebb csillagokkal, mint Ginger Rogers-el, vagy éppen Lana Turner-rel.

                      A moziplakát

A Waldorf – e nevet kiejteni, vagy még leírni is kéj – a Hilton-lánc 27 luxus szállodája között is a zászlóshajó. Írom, patina. Hát igen. Waldorf néven már 1893 megnyitották, William Waldorf Astor amerikai milliomos Park Avenue-i ingatlanán. Majd néhány évvel később, IV. Astor, az unokaöcs a szomszédságban újra emelte a szállót.

A húszas évekre az épület - felújításra költhető pénzek híján – meglehetősen „lepukkant”, s a tulajdonosa a szálló teljes lebontása mellett döntött. Érdekesség, hogy az így megüresedett telken épült fel New York ikonikus épülete, az Empire State Building.

A Waldorf jelenlegi helyén és formájában 1931 óta áll. Királyok, államfők, filmsztárok szálltak meg lakosztályaiban, vagy áldozhattak neves éttermeiben (Peacock Alley, Bull and Bear Prime Steakhouse és az Oscar's) a konyhaművészet oltárán.

A szálló története most tovább folytatódik. A Hilton konszern úgy döntött, hogy eladja a Waldorf-ot a kínai Anbang Biztosító Csoportnak; kéretik megkapaszkodni és mély levegőt venni, potom 1.98 Milliárd dollárért. Még jó, hogy lehet kapni. A szállodát a következő száv évben továbbra is Hilton üzemelteti majd, az erről szóló stratégiai együttműködési megállapodást a minap írták alá.

Ahogy azt ilyen alkalmakkor illik, bejelentették: a Waldorf jelentős ráncfelvarráson esik majd át a közeljövőben belsőépítészek plasztikai sebészetének köszönhetően, hogy visszahozzák a szálló történelmi nagyságát. Tehát, előre a múltba!

     A patinás Art Deco belső

         A Bálterem